Üdv!

Nos, én is kipróbálom ezt az "ingyé van a skin, használjátok!" akciót, vagy mit. Amúgy nem nagyon írtam volna új dzsúrnit. Nem tudom miért, de lehet azért, mert elvagyok havazva. Méghozzá istenesen.

Már tegnap itthon voltam, de túl boldog voltam ahhoz, hogy a gé.p előtt pötyögjek. Pécs után Sükösd látványa enyhén szólva felemelő érzés. A rohadt sok ember és a baszott nagy házak helyét átvették az apró parasztházak és az ismerős arcok. Először a címet is ennek megfelelően akartam írni: Újra itthon... Aztán gondolkoztam el rajta, hogy már 3 hete nem voltam itthon. Pécsen való tartózkodásom minden hétvégéjén elszorult a szívem, hogy megint nem megyek haza a családomhoz, hugomhoz. Ezért inkább átírtam az újra szót a végrére.
A Mecsek gyönyörű ilyenkor: a fák lombjai vörösben, barnában és sárgában tündökölnek. A dombok inkább hasonlítanak hatalmas aranykupacokra, mint erdővel borított magaslatokra. Viszont nekem a táj jobban tetszett, mikor átértünk a Duna hídon, az Alföldre. Végeláthatatlan szántóföldek, itt-ott felbukkanó erdőfoltokkal, amik még nagyjából zöldek. Lehet, hogy szegényesebb és szerényebb a kinézete, de maga a sík, lapos táj, a fölénk magasodó égbolt, a horizont távolsága az, amiért szeretek itt lakni. Itt nőttem fel. Az Alföld volt a játszóterem... Sokáig nem értettem, hogy mit akart leírni Petőfi versében:
"Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom."
Tegnap jöttem rá, mit jelent ez a pár sor...

Rajzok: készülnek. Bár szinte csak órákon tudok rajzolni, de azért néhány vázlatom megint van. Habár a tegnapi rajzolós órámról (Projektmenedzsment) ellógtam. Viszont nagyon is megérte.

Suli: ehhh, kemény dió az biztos! Egyre jobban kezdek abban a hitben élni, hogy a mérnöki pályát nem nekem szánták. Azt hiszem legközelebb történésznek vagy né.prajzosnak megyek.

Élet: élek még, különben nem írnék. 200 okom van arra, hogy megint ne pihenjek, hanem végig nézegessem a rajzaitokat és kommentjeiteket.^^ Könyvtárba megint nem fogok eljutni. Nem baj, majd a Pollackon olvasok. Megvan az újabb törzshelyem, azt hiszem...
Mit írjak még, hisz' mindent leírtam. Legyetek jók és vigyázzatok magatokra!

Sekine